2013. február 14., csütörtök

Sajtos csibefasírt

Kis betegem

Reszketve bújt hozzám pici testével.Tűzforró volt.Lefekvésre már hatott a lázcsillapító,de aludni nem tudott a hullámokban rátörő köhögési rohamoktól.Én pedig az aggodalomtól.Külön szobája van,és nagyon szereti.Ezért én költöztem.Aludhattam volna a kanapén is,de inkább átvittük a matracot és a kiságya mellé feküdtem.Hogy halljam a szuszogását és karnyújtásnyira legyen mellettem.
Egész éjjel nem aludtam.Hagytam az ágyában,csak akkor vettem pár percre ki megnyugtatni ha erősen köhögött.Ritkán beteg.Elkapott néha ezt-azt,de ilyen magas láza még sosem volt.Úgyhogy most először éreztem igazán,hogy bármit megtennék érte,csak jobban legyen.
Napközben aztán bújós volt,levert és étvágytalan.De igazi hősként viselkedett.Nem hisztizett,nem sírt.A drága doktor nénink járt nála,írt fel orvosságot.Ma már nem szökött annyira fel a láza és rövid ideig játszani is volt kedve.Remélem pár nap és újra az a cserfes,állandóan csiripelő kislány sürgülődik körülöttem.

Sajtos csibefasírt

Magunknak tegnapra vargányás rizottot,a kislánynak pedig rántott csibefalatokat terveztem csirkemellből.Aztán a kiolvasztott húsból inkább puha fasírtokat készítettem,remélve,hogy azt szívesebben megeszi a fájó torkával.És így is lett.Kettőt elmajszolt ebédre és este is kért.Maradt még és ma néhány kanál levest és egy kis fasírtot evett ebéd gyanánt.



Hozzávalók:

fél csirkemellfilé
1 kicsi vöröshagyma
1 tojás
fél zsemle
maroknyi reszelt sajt
só,pirospaprika
zsemlemorzsa
olaj a sütéshez

A húst és a hagymát nagyobb kockákra vágom,majd az aprítógéppel összedarálom.Hozzáteszem a kinyomkodott zsemlét,a tojást,kevés sót,pirospaprikát és néhány másodperc alatt összedolgozatom a géppel.Kanállal elkeverem benne a reszelt sajtot és kis gombócokat formázok a masszából.Zsemlemorzsába forgatom,majd kissé ellapogatom őket.Serpenyőben kevés olajon mindkét oldalukon megsütöm.
Nyári ebédnek salátával,vagy borozás,sörözéshez kicsit fűszeresebben és pirosabbra sütve is szívből ajánlom.


Mi egész nap a lakásban voltunk,pedig megint rengeteg hó esett.A múltkorihoz  hasonló mesevilággá változott át az udvar.A szomszédunk,ház előtt hagyott"hójárgányát", az ablakból fényképeztem le:

4 megjegyzés:

pave írta...

Ezekben az órákban, napokban az ember azt gondolja, hogy jaj, Istenem, hát mikor gyógyul már meg, mikor lesz vége; aztán maga sem hiszi el, milyen gyorsan jobban lesznek. Kevés nagyobb csoda van egy gyermek szervezeténél..
Mielőbbi jobbulást a kicsinek!

Kati írta...

Jobbulást a kislányodnak, igaz milyen finomak a csibefasírtok:)

Anikó írta...

Ó, jobbulást! Remélem jobban lesz hamarosan, bár a köhögés sokáig elhúzodhat.

Én nem tudom, lekopogom, idén télen még nem voltunk betegek...remélem már nem is leszünk!

Tálaló írta...

Köszönöm Pave:))
Hamar ki szokott jönni minden betegségből,de most nagyon leterítette.

Köszönöm Kati,köszönöm Anikó:))

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...
Légyszíves kérjed írásos beleegyezésem amennyiben az oldalon lévő írásokat,képeket használni szeretnéd.